Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar évfordulók I. - Ferenczy Károly (1862-1917)

2012.06.04

 Ami figyelemreméltó a magyar kultúrában, az a tény, hogy a magyarok szeretik a kultúránk nagyjainak évfordulóit megünnepelni. Ilyenkor kiállítások, felolvasóestek, televíziós – és rádióprogramok bombázzák a közönséget – elég, ha a Liszt-évre gondolunk. Az idén is van magyar évfordulónk – több is. Most arról emlékeznénk meg, hogy Ferenczy Károly (1862-1917) az idén lenne 150 éves. Ebből az alkalomból rendezett a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) 2011. november 30. és 2012. június 17. között egyedülálló életmű-kiállítást. Nem szándékozunk sem azt elmondani, amit a sajtóból már megtudhattunk, sem a festmények elemzésére nem vállalkozhatunk terjedelmi okokból, viszont arra felhívjuk a figyelmet, hogy mitől páratlan ez a kiállítás, mi is az, amire büszkék lehetünk.

 ferenczy-karoly---onarckep-napsutesben.jpg

Jól ismert tény, hogy a magyar művészek közül Ferenczy foglalkozott először a plein-air festészet technikai és művészi problémáival. Továbbá ő a magyar impresszionista és posztimpresszionista festészet megalapítója, valamint az is köztudomású, hogy számos kortársára és az utána következő generációra roppant nagy hatással volt, így bátran nevezhetjük Ferenczyt a modern magyar művészet atyjának is egyben.

 ferenczy-karoly---napos-delelott-1905.jpg  ferenczy-karoly---kodobalok-1890.jpg  

A kiállítás nem kronológiai sorendben mutatja be a művész képeit, hanem tematikus blokkok szerint: önarcképek, korai zsánerképek, plakátok, rajzok és illusztrációk, a Nagybánya korszak festményei, műtermi képek, bibliai kompozíciók, az alkotás szakaszai, valamint a Ferenczy művészcsalád kap fő tematikus blokkokat ezen a retrospektív kiállításon. Jelen írásunkban ennek a két utolsó tematikának szentelnénk figyelmünket, mivel ritkán lehetünk tanúi annak a másfajta szépségnek, melyet ezek szemlélése kínál.

 ferenczy-karoly---harom-fiuakt-est-vazlat--1912.jpg

Hajlamosak vagyunk a képzőművészet során – szemben az „időbeli”, azaz az előadóművészetekkel – egy műalkotást zárt egészként elgondolni, valamint azt, hogy annak megalkotása egyirányú folyamat; mintegy arisztotelészi cél-okként tételezünk a műalkotást, a potencia aktualizálódásának. Ha megtekintjük az MNG kiállítását, akkor bepillanthatunk az alkotás folyamatába is, illetve a műalkotás létrejövésének időbeli dimenziói is feltárulnak előttünk. Érdemes végignézni, hogy például az 1912-es Három fiúakt (Est vázlat) című képét hányszor festette meg a művész különböző fényviszonyok mellett. Ugyanilyen érdekes látni a múzeum falain, ahogy egy témát kisebb variációkkal több vásznon is elkezdett szimultán a festő, hogy majd a végén kiválassza, melyiket hagyja meg (szerencsére vannak olyan vásznak, amelyekből mindegyik megmaradt, mert nagy kincs ez a művészettörténet számára). Más képeknél azt érhetjük tetten, hogy azokat egyetlen nagyobb kompozíció részeinek szánta a festő, vagy éppen ellenkezőleg, találhatunk olyan festményeket, melyeket később több képre szabdalt alkotójuk. Ha végignézzük ezeket a képeket, láthatjuk, az alkotás kreatív folyamat, és az elmélyült intellektuális, valamint kísérletező folyamat eredménye az, amit befejezett egészként, azaz kész műként látunk.

 ferenczy-karoly---festono-1903.jpg   ferenczy-karoly---oktober.jpg

Ferenczy Károly testvérével együtt anya nélkül nőtt föl; a későbbi családja fontos érzelmi és szellemi támaszul szolgált számára. Amikor megismerkedett majdani feleségével, Fialka Olgával, az már tanult, és több kiállítást megélt festőnő volt, s az ő hatására és biztatására kezdett Ferenczy szépművészetet tanulni. Amikor egy családon belül több művész is van, sokszor igen fájdalmas az, hogy a „legnagyobb” árnyékában a többiek nem kapják meg a kanonizáció során a nekik méltó helyet. Elég, ha például Klaus Mannra gondolunk, aki származását úgy említette, mint „életének legkeserűbb problémakörét” (Klaus Mann: Kind dieser Zeit. Mit einem Nachwort von Uwe Naumann. Rowohlt Verlag, Reinbek, erw. Neuausgabe 2000, p. 220.), hiszen írói munkásságát mindig apjáéhoz, Thomas Mannéhoz mérték, és az íróóriás apa mellett az egyébként jó irályú fiú csak másodhegedűs maradhatott. A Ferenczy-családban ez talán nem így alakult, noha mind a feleség, mind a gyerekek képzőművészek voltak. Fialka Olga a gyermekek születése után végleg felhagyott a festészettel, hogy minden igyekezetével a családjának szentelje életét. Ez a művészi önfeladás talán nem volt önfeláldozás, ha arra gondolunk, Olga adta férjének azt a végső lökést, amitől az igazi művésszé válhatott.

 ferenczy-ferenc-es-ferenczy-karoly.jpg       ferenczy-valer---anyam--64-evesen-1912.jpg

Érdemes megjegyezni azt, hogy a két testvért, Ferencet és Károlyt apjuk minden igyekezetével le akarta beszélni a művészpályáról, s polgári foglalkozást szánt nekik. Károly jogot tanult, el is végezte az egyetemet, de hiába az atyai szándék . . . Ferenc színész szeretett volna lenni, viszont apja nem találta elég tehetségesnek, így őt is lebeszélte a művészpályáról. Kevésbé tudott tény, hogy Ferenc lelkesedése a színház iránt nem csökkent, és később színműírásba kezdett, majd annyira tehetségesnek bizonyult, hogy a Nemzeti Színház több művét is műsorára tűzte, és nagy sikerrel játszotta. Bizony érdekes dolog a kanonizáció, hiszen ma szinte senki sem tud Ferenzy Ferenc nevű híres színműíróról.

 noemi--olga-es-beni-nagybanyan--1910-k..jpg triple_portrait_sister_and_brothers-nover-es-fiverek.jpg

A házaspár első gyereke Ferenczy Valér (1885-1954) először apja nyomdokai festészetet tanult, majd grafikát, és a legnagyobb művészi teljesítményét a rézkarcolásban nyújtotta. A gyermekek sorában az ikrek következtek, Ferenczy Béni (1890-1967) és Ferenczy Noémi (1890-1957); Béni szintén rajzot és festészetet tanult, híres illusztrátor és akvarellista volt, ám a szobrászat volt a művészetnek az a tere, ahol a legmaradandóbbat alkotott. Noémi a művészettel apja műtermében kezdett ismerkedni, ő is rajzzal majd festészettel próbálkozott először. Később a festészet mellett a gobelinvarrásban jeleskedett, ő tekinthető a magyar gobelinművészet megteremtőjének.

 noemi_with_let_down_hair-noemi-leeresztett-hajjal.jpg                 ferenczy-karoly---beni-arckepe-1912.jpg

A kiállítás utolsó terme a Ferenczy-családnak szenteltetett: itt Fialka Olga képe mellett az apának gyerekeiről és feleségéről festett portréi mellett a gyermeket alkotásai éppúgy megtalálhatók, mint családi fotók, levelek, személyes tárgyak. Megható azt látni, hogy a magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, Ferenczy Károly családja milyen inspiráló és egyben szakmai közeg lehetett mindannyiuk számára. Nem zavarták egymás köreit, mindenki rátalált a szépművészetek palettáján belül saját színére, és mindegyikük maradandót alkotott. Gyönyörűek a festmények, grafikák, szobrok, gobelin faliszőnyegek. De szép a család összetartása, csodálatos az a szeretet is, amely a művészcsalád tagjainak forrásként szolgált művészetük kiérleléséhez.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.